A budapesti várostérség tisztított és nem tisztított kommunális szennyvizeiben található egyes EDC szermaradványok vízminőségi, ökológiai és élelmiszer-biztonsági kockázatai és kockázatcsökkentő fejlesztések c. projekt
A projekt tárgyának tartalmi összefoglalója
Napjainkra a népesség erőteljes földrajzi koncentrálódása, az urbanizáció - egyéb kedvezőtlen hatások mellett - súlyos környezeti veszélyforrás lett, aminek egészségügyi és élelmiszer-biztonsági következményei vannak. A teljes fogyasztáson belül a városi fogyasztás súlya egyre számottevőbb, a városok ökológiai lábnyoma a rurális térségekénél gyorsabban növekszik. Jelen pályázat előkészítői egyetértenek abban, hogy az ökológiai lábnyom növekedése nemcsak absztrakt mutatókkal (globális hektár/fő) érzékeltethető, hanem a városi szennyezés valós "lábnyomot" is hagy maga után.
A pályázat - a kiírás célterületével összhangban - a budapesti várostérségre (az agglomeráció és az ingázási zóna) fókuszál. A statisztika szerint az összlakosság 32%-a, 3,2 millió fő él a várostérségben, de a jelenlévő népesség ennél magasabb. A projektben a környezetbe kerülő tisztított és tisztítatlan kommunális szennyvíz egyes hormonhatású anyagainak (endokrin diszruptorok, EDC-k) térbeli mozgását, feldúsulását, lebomlását, megkötődését vizsgáljuk, mert ezek a környezetbe és az élelmiszer-láncba bekerülve kockázatot jelentenek az ökoszisztéma és a lakosság számára hazánk legurbanizáltabb térségében.
Az alapkutatás során részben a szennyvízkezelési eljárások hatékonyságának megítéléséhez a teljes körfolyamatban mérjük az EDC-k mennyiségét. Mivel a budapesti várostérséget használó emberek (pl. munkavállalási céllal ingázók, nem bejelentett lakosok stb.) miatt az egy időpontban jelenlévő népesség száma eltér a statisztikától, infokommunikációs eszközökkel meghatározzuk azon területeket, amelyeken jelentős lehet a diffúz kommunális szennyvíz kibocsátás. A szikkasztott kommunális szennyvizek hatását talaj, kőzet, talajvíz minták vizsgálatával számszerűsítjük. A termékfejlesztés során kockázatcsökkentési eljárást és gyorstesztet dolgozunk ki, amellyel modellezhető az EDC-k környezeti megjelenése. Olyan szennyvízkezelési technológiát alkotunk meg, amivel a szennyvíz egy része EDC-mentes tápoldatként hasznosítható.
A projekt fontosabb feladatai, célkitűzései
A projekt célja a szennyvíz - ásványvíz, ivóvíz, valamint a szennyvíz - talaj - élelmiszer körforgások felmérése különböző nehézfémekre és egyes gyógyszermaradványokra, mint EDC-szennyezőkre, az egyes ciklusok feltérképezése abból a célból, hogy világos képet kapjunk a vegyületek előfordulásáról, a lánc egyes elemeiben való eloszlásáról, a lakosságot érintő kitettségről és a lehetséges beavatkozási pontokról.
Az alapkutatás keretében vizsgáljuk a budapesti városrégió népességének tényleges számát és valós térbeni eloszlását. Az EDC-k útját a szabályos kommunális szennyvízkezelés mellett a diffúz szennyezési területeken is kutatjuk számos mintavétellel, illetve talajtani, geokémiai laborvizsgálattal. A feladat az, hogy sok médiumban (talaj, kőzet, talajvíz, felszíni élővíz stb.) meghatározzuk az EDC-k jelenlétét, a veszély nagyságát.
Termékfejlesztések:- 1. Mobiltelefon-szolgáltató cellainformációin alapuló, a várostérség valós népességeloszlását vizsgáló modell és szoftver;
- 2. Ivóvízbázis-kockázatcsökkentési protokoll (know-how), az ivóvízbázisok potenciális veszélyeztetettségének modellezésére;
- 3-4. Szennyvíziszap-feldolgozáshoz kapcsolódó eljárási szabadalom és egy tápoldat;
- 5. Környezeti minták EDC tartalmának kimutatására szolgáló biomarker zebradánió vonalon alapuló gyorsteszt.
A projekt értéke és haszna
Az alapkutatások és a vállalt termékfejlesztések az öt nevesített eredmény létrehozása révén jelentős hozzáadott értéket képviselnek a közösség számára. A projekt során szoftver-prototípus létrehozása, know-how megalkotása, szabadalom kifejlesztése és egy gyorsteszt kísérleti fejlesztése valósul meg.
A budapesti várostérség jelenlévő népességszámának szoftver segítségével történő modellezése segít az endokrin diszruptorok bizonyos formái valós kockázatainak felmérésében. Részben erre épül az ivóvízbázis-kockázatcsökkentési protokoll, az ivóvízbázisok potenciális veszélyeztetettségének modellezésére. A kezelt szennyvíz kapcsán a projektben az EDC mentesítéssel kapcsolatos eljárást és egy EDC-mentes tápoldatot is kifejlesztenek. A konzorciumi partnerek kifejlesztenek egy, különböző környezeti minták (pl. a víz) EDC tartalmának kimutatására szolgáló biomarker zebradánió halfaj-vonalon alapuló gyorstesztet is.
A projekt az EDC-vel kapcsolatos alapkutatásokat konkrét termékfejlesztésekké alakítja annak érdekében, hogy a feltárt kockázatok a megfelelő helyen és időben legyenek csökkenthetők. A projekt vezetését hazánk legelismertebb tudományos műhelyének, a Magyar Tudományos Akadémiának az egyik kutatóközpontja (MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont) biztosítja. Alapkutató partner a gödöllői Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszéke. Az itt dolgozók a vízi élővilág legelismertebb hazai tudósai közé számítanak. Vállalati partner a 2015-ben Környezetvédelmi Innovációs Díjat nyert Aquaprofit Zrt., amely az ivó- és ásványvizek szakterületeken rendelkezik elismert szakembergárdával. Szintén vállalati partner a szennyvízkezeléssel foglalkozó UTB Envirotec.
A projekt pályázattól független fenntarthatóságát a résztvevők szakmai múltja, jelenlegi tevékenysége és az innovációk gyakorlatba történő permanens beépítése biztosítja. Ezt segíti a projekt eredményeként születő termékekben rejlő nagy piaci potenciál is.
