Az MTA CSFK alaptevékenysége csillagászati és földtudományi (földrajzi, földtani, geokémiai, geodéziai és geofizikai) kutatások végzése, a Nemzeti Szeizmológiai Hálózat működtetése, felfedező kutatások (alapkutatások) végzése, eredményeinek felhasználásra való előkészítése, illetőleg közzététele; a felfedező kutatáshoz szükséges elméleti vizsgálatok, obszervatóriumi, terepi és laboratóriumi mérések végzése, tudományos műszerek, módszerek kialakítása, valamint a mérési adatok tudományos feldolgozása és publikálása.
A Földrajztudományi Intézet 1951-ben vált akadémiai intézménnyé a Földrajzi Könyv- és Térképtár tudományos műhelyéből. Így lehetővé vált előbb kutatócsoport, majd 1967-től kutatóintézet keretében a szervezett, rendszeres és egyre intenzívebb hazai akadémiai földrajzi kutatások végzése. Ez a nemzetközi összehasonlításban is jelentős lépés olyan szervezeti keretet teremtett, amely fél évszázada diszciplináris bázisintézetként meghatározó kutatási, kutatásszervezői- és irányító szerepet játszik a földrajzi kutatásokban. Intézetünk széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, számos külföldi partnerintézettel folytat közös kutatást.
A Földtani és Geokémiai Intézet története 1950-ben kezdődött, amikor az MTA létrehozott az ELTE-n egy kutatócsoportot a geokémia fejlesztése céljából, amiből 1955-ben jött létre az MTA Geokémiai Kutatólaboratóriuma (GKL) Szádeczky-Kardoss Elemér akadémikus vezetésével. A GKL 1975-ben költözött a budaörsi úti kutatóházba, ahol először egy kutatóközpont részeként, majd 2000-től önállóan, Geokémiai Kutatóintézet néven működött. A CSFK létrejöttével az intézet kutatási területe kibővült a földtani vizsgálatok körével. A földtan területén elsősorban szerkezetföldtani, vízföldtani és a tágabb értelemben vett környezetföldtani kutatásokat végez, illetve tervez végezni, a geokémiai alapkutatások területén a kőzetgenetika, az ásványi nyersanyagképződés, a környezet-geokémia és az archeometria a fő kutatási irányvonal. A kutatások laboratóriumi alapját mikroszkópos, kőzetkémiai, ásványszerkezeti – és kémiai, valamint izotópgeokémiai laboratóriumok szolgáltatják.
A Szent István Egyetem (SZIE) a felsőoktatási intézmények integrációs programjának részeként a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, az Állatorvos-tudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola, valamint az Ybl Miklós Műszaki Főiskola szervezeti integrációjával 2000. január 1-jén jött létre.
A SZIE Halgazdálkodási Tanszék feladata a nagy hagyományokkal rendelkező halászati és halgazdálkodási ágazat tevékenységeinek bemutatása, az alap ismeretektől kezdve a tógazdasági haltenyésztési technológián keresztül a napjainkban alkalmazott legmodernebb molekuláris eljárásokig bezárólag.
A Tanszék fontos feladatának tekinti olyan ökológiai szemléletű, környezettudatos szakemberek képzését, akik a halgazdálkodást komplex rendszerben képesek értelmezni, megismerve a halászat természetvédelemi, környezetvédelemi és rekreációs aspektusait, és ezen ismeretek alkalmazásával az ágazat általános és sajátos feladatainak megtervezéséhez, szervezéséhez, irányításához szükséges elméleti tudással és gyakorlati készséggel rendelkeznek.
A 100%-ig magyar tulajdonú, műszaki tervező és tanácsadó KKV célja, hogy két évtized tapasztalatait hasznosítva segítsen felmérni, megtervezni és megvalósítani az adott térség számára optimális és fenntartható vízgazdálkodási, környezetvédelmi, területfejlesztési és turisztikai projekteket, valamint innovatív fejlesztéseivel megoldást kínáljon napjaink vízgazdálkodási problémáira. Kiemelkedő jelentőséggel bír a veszélyeshulladék-minősítésű arzénos vasiszap ártalmatlanítására szolgáló saját fejlesztésű eljárás, valamint a víztisztító technológiát és közösségi funkciókat ötvöző Intelligent Water Aid Technology (IWAT). Ez utóbbi innováció világszerte több ezer ember számára oldhatja meg a tiszta és egészséges ivóvízzel való ellátást, fenntartható megoldást kínálva vízügyi infrastruktúrával és áramellátással nem rendelkező, vízhiányos területeken. A cég különösen nagy gyakorlatra tett szert vízbázis-védelmi és, vízépítéssel kapcsolatos, komplex fenntartható programok tervezésében és kivitelezésében, mint például vízellátó rendszerek tervezése, kivitelezése; ásványvíz-, ivóvíz- vagy termálvízbázisok kutatása, fejlesztése; megújuló energia-hasznosítás; környezetvédelmi projektek menedzselése.
Az UTB név a 70-es évek végén Svájcban alakult UmweltTechnik Buchs cég elnevezésének rövidítéséből ered. Az UTB számos az EAWAG (a nagy tekintélyű svájci vízkutató intézet) kutatási eredményeire épülő eljárást szabadalmaztatott és adott el a szennyvíziszap, szerves hulladékok és biomassza talajjavító anyagokká és biogázzá történő átalakítására.Az UTB által kifejlesztett új szennyvízkezelési megoldások jelentős részét napjainkban is használják. 1996 óta az UTB Envirotec Zrt. budapesti székhelyű, magyarországi és nemzetközi, önkormányzati és vállalati ügyfeleinek a legkorszerűbb technológiai megoldásokat és magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó mérnöki és tanácsadó iroda.